Korok és stílusok a Nagytemplom utcában és környékén

Múlt heti rövid sétám során igyekeztem kicsit megismerkedni a Corvin-negyeddel. A modern építészet korántsem tartozik a kedvenceim közé, de már régóta kíváncsi voltam rá, mi is épült és van még mindig épülőben ott a Józsefváros déli részén. Gondoltam, hogy biztos maradt még ott egy-két földszintes, régi bérház is, amik miatt tényleg érdemes lenne egy kicsit körbenézni arrafelé. A VIII. kerület ezen "vidéke" eddig szinte teljesen ismeretlen volt számomra, ezért eleinte kicsit bizonytalanul indultam el a Nagytemplom utcán az Üllői út felől. Aztán -nem sokkal később- észrevettem, hogy mégsem tűnt el azért  -legalábbis egyelőre- minden, mi a múltra emlékeztet. A 10 emeletes modern lakóházaktól pár lépésnyire neoreneszánsz, vagy szecessziós bérházak állnak, ugyanúgy, ahogyan már több, mint száz éve teszik.

Megújulásra váró, Tömő utcai emlékek

A borzalmas állapotban levő, de nemsokára felújításra kerülő 2-es számú
házzal szemben és az utca másik oldalán is 8 emeletes házak állnak.

A Tömő utca 6. szám alatt található Táncsics-ház
kapuja...

...és egyik
emeleti ablaka.

A 8-as számú ház. Nemsokára lebontják.

A Tömő utcai régi házak nemsokára fel lesznek újítva, elvileg, bár szerintem inkább modernizálni, mintsem restaurálni fogják ezeket az épületeket. Visszasétáltam a Nagytemplom utca-Tömő utca sarokra, de még egyszer visszapillantottam.

Érdekes az a ház ott a sarkon... Bár műemlék (Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1840-ben), már szinte alig maradt belőle valami, de úgy látom megtartják, átalakítják majd. A Nagytemplom utcai oldalon elhelyezett plakát szerint valamilyen "hiper-szuper" szórakozó-központot terveztek a Tömő utca 2-es, 4-es, 6-os, 8-as és 10-es számú házaiba "A Grund" néven.

A feltüntetett házak mindegyikében lesz valami, ezekből tudtommal még csak a 4-es szám alatti játszótér készült el teljesen. A 2-es számú ház (zölddel jelezve) úgy látszik megmarad, mert a különböző helységek határát bejelölték, mégis "kert" van fölé írva. Mellette a játszótér található, a térképen kék N betűvel feltüntetve. A 6-os szám (sárga U) alatt 1872-ben épült, romantikus stílusú, műemlék Táncsics-házban ifjúsági szállodát rendeztek be, Grund Hostel néven. A terv szerint a földszinten bár lesz. Az elég rossz állapotban levő 8-as számú házat úgylátom le fogják bontani, kert és "lézerharc-pálya" lesz a helyén.

Remélem szép lesz majd a komplexum, és odafigyelnek majd egy kicsit azért arra, hogy ne tüntessék el teljesen a múlt emlékeit...

A Nagytemplom utca eleje. Az előtérben még éppen látszik a Tömő utca 2.,
a háttérben egy 8 emeletes monstrum magasodik. A bal oldalon, az ideiglenes
kerítésen plakát hirdeti: "Józsefváros újjáépül - Köszönjük türelmüket!".

De most sétáljunk is tovább, nézzük meg, mit tartogat még számunkra a Corvin-negyed...! Az előző helyszíntől szinte csak egy "ugrásnyira" van a Corvin sétány, hatalmas, szögletes, számomra meglehetősen kietlen épületeivel. Viszont szép a park, a változatos fákkal, bokrokkal. Üde kis oázis a nagy beton-sivatag közepén.

Érdekes megoldás viszont, hogy a padok helyett betonszékeket és zsámolyokat helyeztek el a sétaút mentén. Vajon kényelmesek? Nem próbáltam ki egyiket sem, egyáltalán nem voltam fáradt, de majd ha legközelebb arra járok, feltétlen tesztelem valamelyiket!

Tehát nem is időztem ott sokat, mentem is tovább a Nagytemplom utcán. Még egyszer azért visszafordultam. 

Szemben két magas daru állt, a plakátok szerint a Cordia Residence épül ott, a Corvin-negyed legújabb lakóháza.

A Corvin sétányt végleg magam mögött hagyva, és rövid kis utazásomat  folytatva a Nagytemplom utcán indultam tovább. A sétány és a fent említett utca sarkán álló házmonstrum után -kellemes meglepetésként- már rögtön egy kedves kis kétemeletes neoreneszánsz bérház következett! Utána még egy, -sajnos ma elég rossz állapotban levő- palota! ...de meséljenek inkább a képek helyettem!

A Nagytemplom utca régi oldala

A Nagytemplom utca 16. egész utcai homlokzata,...

...egyik kariatidával tagolt I. emeleti ablakpárja...

...reneszánsz kagylómotívumos díszítése...

...és egy földszinti ablaka alatt levő virágfüzér.

A Nagytemplom utca 14. (az előtérben levő romos)
és 12. számú házak.

A Nagytemplom utca 14. egyik I. emeleti ablaka

A neoreneszánsz palotákkal szemben egy másik szép kor emléke:
egy szecessziós bérház áll.

Ezzel a képpel a mai bejegyzés végére is értünk volna! Köszönöm, hogy újból velem tartottak! A jövő héten is újabb érdekes írással várja Önöket a Budapesti Felfedező blog!

Spitzer-ház (Visegrádi utca 29.)

Május utolsó napján idén kicsit borongós idő volt, de a kedvem cseppet sem volt rossz. Épp ellenkezőleg! Tudni illik, aznap egy újlipótvárosi szecessziós időutazáson vettem részt a Miénk a Ház szervezésében. Számos érdekes, gyönyörű bérházat néztünk meg, kívülről-belülről, de az én kedvencem mégiscsak a séta hatodik megállója lett. Mielőtt belépünk a gyönyörű, kovácsolt vas elemekkel díszített kapun, jöjjön egy kis ismertető a ház történetéről!

Méltóságos Spitzer Salamon úr és neje 1911 júniusában terveztették meg Klinger Józseffel négyemeletes bérházukat az Újlipótvárosi Visegrádi utca 29. szám alá. Valószínűleg a tervek nem nyerhették el a terveztető tetszését, 1912. január 2-án már egy újabb változattal állt elő az építész. A ház még abban az évben -Szondi József építőmester vezetésével- el is készült. 1934. szeptemberében, az akkori tulajdonosok, bizonyos Weimann Gézáné és társai Somló Ferenc építész tervei alapján a IV. emeleti utcai lakásokat átalakították. A világháború során a házat több bombatalálat is érte, a hivatalos felmérés szerint: "...az udvari szárnynak egyik IV. emeleti lakása és az ÉNy-i udvari sarokrész a II. emeletig elpusztult" (a házat itt már ötemeletesnek írták le, ezek szerint a tetőtér már akkor be volt építve). A helyreállítást szintén a fent említett Somló Ferenccel terveztették meg, 1946. májusában, de valamiért mégsem az ő tervei szerint dolgoztak. Végül a következő évben az összes megsérült lakást -pontosabban a félig megsemmisült 3 utcait és további 2 udvarit- rekonstruálták Forgács István tervei alapján. Az újjáépítés után azonban több lakásfelosztás is volt. Először 1957-ben, Reischig Béla tervei alapján és Hollay János kivitelezésében a III. emeleten, majd 1960-ban Révész Pál tervei szerint és Németh Benő kivitelezésében a II. emeleten egy-egy utcai lakást osztottak ketté. Ezek után a házban már nagyobb átalakításokat nem végeztek.

A rövid ismertető ezennel meg is volna... lépjünk hát be a kapun!

Mikor beléptem a kapualjba, a lélegzetem is elállt! Ilyen gyönyörű szecessziós előteret addig még nem is láttam! Csak kapkodtam ide-oda a fejem... Ha az a sok postaláda nem lenne ott, már azt hittem volna, hogy visszamentem volna az időben, 102 évvel ezelőttre! Még az eredeti elektromos kapcsolók kis ajtócskái is megmaradtak, rögtön a kaputól jobbra!

De menjünk is egy kicsit beljebb, ismerkedjünk meg a kapualj többi szép részletével is, most jön csak a java! :)

Ha felértünk az első lépcső tetejére és hátrafordulunk ez a kép tárul szemünk elé. A kívülről láthatatlan, hatalmas, ciánkék ólomüveggel díszített ablakon át kap a kapualj természetes fényt. Jobbról-balról egy-egy méretes, kis üvegmozaik-darabkákból formált körökkel keretezett munkásokat ábrázoló dombormű...

...és két puttó fogad minket.

Reméljük, hogy a bal oldali nemsokára
visszakapja fuvoláját és letört lábfejét...

Mielőtt továbbindulnánk, érdemes egy kicsit felpillantani. Az áttört, szalagszerű osztóelem igazi kis szecessziós remekmű.

Igazából most következik csak a legérdekesebb része -legalábbis nekem ez tetszett meg a legjobban!

Jobbról és balról két-két hosszú ruhás nőalak domborműve található a falon, kezükben kőtáblát tartanak. Köztük robusztus kőpadok szolgálják ki a megfáradt lakókat és látogatókat. Ennek szakasznak már szinte templomi hangulata van! Viszont a kis színes üvegmozaik-köröcskék és oválisok itt is megtalálhatóak, megélénkítve a kapualj architektúráját.

Ezután egy nagy vaskapu következik...

...amelyen keresztül megérkezünk a kicsit sötét lépcsőházi előtérbe, ahonnan szemből a lépcsőház indul és -jobbról-balról- két ajtó vezet ki az udvarba.

A kicsit sötét, de érdekes, hatszög-alaprajzú főlépcsőház

Az egyik udvarra vezető ajtó maratott üvegablaka

Az udvarba lépve nekem legelőször a függőfolyosók korlátjának szép díszítése hívta fel a figyelmemet.

Az udvar a melléklépcsőházzal, főlépcsőház felől nézve

Ha az udvarba érünk és megfordulunk, a főlépcsőház, érdekes, udvarba nyúló alakja tárul szemeink elé.

A melléklépcsőház pontosan a főlépcsőházzal van szemben, ide csak épp hogy bepillantottam, szép az az eredeti ajtó ott a fordulóban.

A blog mai posztja itt most véget is ért. Örülök, hogy velem tartottak! Kísérjenek el a jövő héten is, amikor egy újabb időutazásra indulok, ezúttal majd a Józsefvárosba! :)

Forrás: Budapest Főváros Levéltára

Ybl és Lechner öröksége: Bérházak

Lechner Ödön szobra
az Iparművészeti Múzeum előtt

Ybl Miklós szobra
a róla elnevezett téren, a Várkert Bazár előtt

2014: A Magyar Építészet Éve. Idén két nagy építészünkről emlékezünk meg. Ybl Miklós két évszázaddal ezelőtt született meg Székesfehérváron, Lechner Ödön pedig egy évszázaddal ezelőtt hunyt el Budapesten. Mindketten a hazai építészet kiemelkedő mesterei voltak: míg Ybl a historizmus útját járta, Lechner a saját stílusát, a magyaros szecessziót alkotta meg. E két stílus eléggé különbözik egymástól, de mindkettő a maga módján szép. Középületeken kívül számos szép bérházzal is megajándékozták a fővárost. Mindkettőjüktől 3-3 épületet mutatok be.

Kezdjük is a sorozatot Ybl műveivel!

Ybl első épületeit romantikus stílusban tervezte. Szép példája ennek a korszaknak az 1852-ben épült Unger-ház (Múzeum körút 7.), a pesti Belváros egyik legismertebb átjáróháza.

Az Unger-ház Múzeum körúti homlokzata

1863-ban, a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építésével párhuzamosan elkezdték felépíteni annak bérházát is. Ezt az épületet már neoreneszánsz stílben tervezte Ybl.

A Tudományos Akadémia bérháza az Akadémia utca felől

A szintén 1863-ban épült Dlauchy-házat (Vámház körút 15.) idén újították fel.

A Dlauchy-ház

Egy kicsit ugorva az időben, tekintsünk meg párat Lechner bérházai közül!

A mester talán legszebb pesti bérháza a Váci utca 11/a. alatt található Thonet-ház, melyet még a saját stílusának megalkotása előtt tervezett.

A Thonet-ház

1895-ben, az Iparművészeti Múzeum építésével egy időben tervezte Lechner ezt a házat magának és családjának a Berzenczey utca 11. szám alá.

A Lechner-ház

A Bartók Béla út 40. is az ő munkája, 3 évvel az előző után bátyának, Lechner Gyulának tervezte.

A Lechner Gyula-ház

Ezzel a házzal búcsúzom! Tartsanak velem a jövőben is, fedezzük fel együtt Budapest építészeti értékeit!

Forrás:
ybl2014.hu
Bede Béla: Magyar szecessziós építészet (Corvina kiadó, 2012)
Wikipédia